Romániában lesz a 2006-os EB – új játékszabályok

A hétvégén nem csak egy jó hangulatú, színvonalas verseny zajlott le Marosvásárhelyen, de a nemzetközi szövetség vezetõi is tanácskoztak egymás között. Több fontos döntés is született.

Talán a legfontosabb, hogy eldõlt, Románia lesz a 2006-os EB rendezõje. Az idõpont 2006. október 20-21-22. Színhelyként azt a Szovátát – a nemzetközi hírû üdülõvárost javasolták -, ahol egyszer már volt EB. Méghozzá nagy román sikerrel, hiszen Pákai György 1998-ban itt törte meg a magyar hegemóniát a világversenyek egyéni számainak megnyerésében, amikor Molnár Bélát, a döntõ hosszabbításában legyõzte. Volt egy, a gombozókat talán még az EB-nél is jobban foglalkoztató esemény pénteken. Nevezetesen a Szabályalkotó Bizottság ülése, amely több játékszabálykérdéssel is foglalkozott. Az ott született döntések egyelõre nem olvashatóak konkrétan leírva, mivel az ülésen csupán elvi döntések születtek, amelyek megszövegezése idõt vesz igénybe. Azonban, hogy ne csigázzuk tovább az érdeklõdést, nagy vonalakban azért megfogalmazhatók a változások: • Eltörölték a hazaadást. Ezentúl „parasztnyelven mondva” úgy kell tekinteni a kapust, mintha mezõnyjátékos lenne. • Szintén a kapus játékát érinti, hogy mostantól a hálóõr is kaphat szektort, de csak akkor, ha elõtte nem helyeztük. Tehát ahol áll a kapus, oda kell passzolni a labdát, ha szektort akarunk elérni. Azonban a közelség passzolása elõtt változatlanul helyezhetjük a kapusunkat tetszõleges helyre a kapuelõtéren belül. • Megszûnik annak a lehetõsége, hogy pl. egy faultveszélyes (vagy egyéb) helyzetben a versenyzõ a kapusával, vagy más tárggyal méregeti a szöget, illetve a helyet bábuja mozgásának kiszámítása céljából. Ennek az az oka, hogy egy ilyen és hasonló elemekkel tarkított sportág ma már teljességgel életképtelen, nem eladható az elektronikus médiumok uralta sportpiacon. Azután a nézegetéssel sok idõ telik el (általában 15-25 mp, és akkor a lépés célzása, kivitelezése még meg sem kezdõdött), a nézõ számára unalmas, sokszor érthetetlen a folyamat, ráadásul sokan a mérés eredményét bizonyítékként használják fel a lépés eredménye vonatkozásában. Valahogy úgy, hogy pl. egy faultveszélyes helyzetben bemérik, hogy elvileg eltalálhatják a labdát szabályosan. Ekkor egy jó nagyot rúgnak a labdába (vagy épp az ellenfél bábujába), majd ártatlan arccal közlik, hogy a lépés azért nem lehetett fault, mert a mérés bizonyította, hogy elfért a bábujuk. Mindezeken túl a szektorlabda sport szelleme a saját érzékszervi adottságaink kidomborítását és más fizikai – szellemi – ügyességi képességeink összemérését helyezi elõtérbe bármilyen technikai megoldással szemben. • A zárás mérésénél eddig gondot okozott, hogy az öt cm-es tárgyak (kapus, egyes bábuk) mérete valójában nem pontosan öt centiméter. A velük való mérés és az ebbõl származó viták elkerülése érdekében 4,5 cm-re változik a zárást elõidézõ távolság határa, ami szektormérõvel mérendõ. • Játékvezetõ közremûködése nélkül még szabadidõsport eseményeken sem lehet semmilyen nyilvántartásba (versenynaptárba, minõsítésbe, kvalifikációs pontszámításba, stb.) beszámító eredményt elérni. Az a verseny, amely játékvezetõk kirendelése nélkül (ideértve az ügyeletes játékvezetõ intézményét is) zajlott le, az csupán hobbi szintû sporteseménynek minõsül és törlésre kerül a versenynaptár eseményei közül. A változások kísérleti jelleggel kerülnek bevezetésre. Végleges bevezetésük a versenyek tapasztalatai alapján történik majd meg. Addig a kísérleti szabályok miatt történõ szabálysértések megítélésénél a tolerancia a legelsõ szempont. Tévedés esetén lehetõséget kell adni (amennyiben ez lehetséges) az eredeti helyzet visszaállítására és a „vétkes” versenyzõ szóbeli figyelmeztetésén túl más szankció alkalmazásának mellõzése a kívánatos.