Román-magyar-magyar barátság
6 min readBeszámolónkat eredeti szándékaink szerint a hétvégén, Marosvásárhelyen lezajlott hagyományos Romanian Open verseny beszámolójának kívántuk szentelni, miközben szerettük volna bemutatni a marosvásárhelyi szervezõk és más környékbeli romániai klubok magyarországi baráti kapcsolatait. Mondhatni a gombfocis magyar-magyar sportkapcsolatokról szerettünk volna írni. Az élet azonban nagy rendezõ. Most is átalakította az eredeti terveket.
Történt, hogy a Budapestrõl érkezõ versenyzõk gépkocsija román területen meghibásodott. Nem volt nagy a baj, csak az ékszíj szakadt el. Javítása egyszerû: csupán fel kell tenni egy másikat, és már lehet is tovább hajtani. Persze, ha van másik ékszíj. Mert hát sajna nem volt abban az ici-pici román faluban, ahol a baj történt. A magyar versenyzõk éppen egy autószerelõt jelzõ út menti tábla alatt akadtak el és azt gondolták, hogy közel a segítség, de tévedtek. A kamionok javításához szokott szerelõk széttárt karral jelezték (mivel magyarul õk, a versenyzõk meg románul nem beszéltek), hogy reménytelen az ügy. Gombozóink viszont kézzel-lábbal magyarázták, hogy átmenetileg egy nõi harisnyanadrág is megteszi, amíg egy nagyobb városba nem jutnak, ahol lehet új ékszíjat kapni. Azonban késõ délután lévén ez reggel elõtt nem volt lehetséges, ezért a szerelõk más megoldáshoz folyamodtak. Kerítettek egy bõrdarabot, amibõl levágtak egy szeletet. Pont akkorát, mint egy ékszíj, majd összevarrták a két végét, ügyelve arra, hogy stimmeljen a hossza a beállítása után. A dolog sikerült és a magyarok el is jutottak egy 50 km-re lévõ szerelõig, ahol eredeti alkatrésszel sikerült megjavítani az autót. De hogy közben még mi történt? Hát ez az, amiért cikkünk ezen része megíródott. A szerelõk elõször is elõkerítették a környék összes ékszíját, hátha valamelyik jó lesz. A harisnyás javaslat magyarázásakor elküldték egyiküket biciklin a faluba tolmácsért. Lakott ott egy idõs magyar néni, aki a biciklire felülve eljött a szervizbe, miközben a román szerelõ a bicikli mellett futva jött vissza. Eközben, hogy a várakozás percei gyorsabban múljanak, kihozták közeli lakásukból a kárpitozott székeiket és letették a poros mûhelyudvarra, hogy a vendégeknek ne kelljen ácsorogni. Aztán milyen házigazda az, aki nem kínálja meg valamivel a vendégeket? Hát ki is hozott egy üveg igencsak erõs rozspálinkát Niku, a szerelõk fõnöke, amitõl aztán a versenyzõk igencsak levegõért kapkodtak. Az elõzõ mondatban a „vendégek” szót használtuk a szervizbe tévedt magyar ügyfelekre. Igen, mivel a román szerelõk igenis határtalan vendégszeretettel fogadták a magyarokat. Sokat lehet Magyarországon hallani a románok magyargyûlöletérõl. Nos biztosan vannak – mint mindenütt a világon – negatív gondolkodású emberek, de szerintünk ez a jelenség csak néhány viszályt szító politikus mesterkedése, mert az egyszerû román emberek szíve tiszta és nemes. Errõl volt alkalmuk a magyar versenyzõknek a továbbiakban is meggyõzõdni, miközben végigautóztak a Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely magyar építészeti emlékei között. Átkeltek a Király-hágón, megcsodálhatták a Körös folyó áttörését, a tordai cigányvajda palotáját, a feleki gömböket, vagy az erdélyi falvak hagyományos építésû gyönyörû házait. Ott tartózkodásuk alatt, pedig megkóstolhatták a háromféle húsból készült, parázson sült micset, a finom juhsajtot, brinzát és ordát, valamint a mára jó minõségûvé vált román söröket. Ezek után lássuk magát az eseményt is, amiért nyolc egyesület sportolói sereglettek a marosvásárhelyi jégpálya épületébe. A szervezési feladatokat Soos János, az ISBF Versenybizottsága romániai illetõségû elnöke vállalta magára, míg a versenyigazgató a marosvásárhelyi Incze István volt. A május 28-29-én egyéniben és párosban megrendezett versenyen felvonultak a román és a magyar élmezõny tagjai, csupa világbajnoki dobogós helyezett. Az egyéni csoportmérkõzések során elsõsorban a nagy esélyes Pákai György, Nagy Lajos, valamint a mezõny legidõsebb játékosa, Farkas Gábor jeleskedett. A négyszeres világbajnok Horváth, sok döntetlenjének köszönhetõen viszont épphogy csak továbbjutott. Az egyenes kieséses szakaszban azonban már érvényesült a papírforma, mivel a legjobb négy közé a Pákai, Nagy, Horváth és Soos került. Egyedül Farkas Gábor kiesése volt kevésbé várható, de õ Horváth ellen búcsúzott nagy csatában. A négy között meglepetésre Pákai 4-2-re kikapott Nagytól, míg Horváth 6-0-ra verte Soost. A döntõben viszont történt egy érdekes jelenet. Nagy szép szektorgóllal korán vezetést szerzett, de Horváth a mezõnyjátékban felülkerekedve folyamatosan gyömöszölte Nagyot. Két szektort is kidolgozott, de a kapufa és a kapus nem akarta az eredmény változását. Már a második félidõben játszottak, amikor a terem versenyórája a 7-es számot mutatta, mivel még 7 perc volt hátra a mérkõzésbõl. Azonban az apró fénypontocskákból álló szám néhány égõ meghibásodása miatt az egyes számra hasonlító ábrát mutatott, ezért a koncentrálásba belefeledkezett Horváth 1 percnyi hátralévõ idõt gondolván kockázatos megoldásra vállalkozott, amolyan minden mindegy alapon. Ez, persze nem sikerült neki és hibáját Nagy távoli szép lövéssel büntette. Horváthnak igencsak megnyúlt az arca, amikor az óra kisvártatva 6 percet mutatott, de már nem volt mint tenni. Nagy ezután már semmit sem kockáztatott és megtartotta a 2-0-s végeredményt. A 3. helyért Pákai 2-1-re verte az utóbbi idõben kitûnõ formában játszó Soost. Párosban viszont hatalmas körbeverés alakult ki. A nagy esélyesnek tartott Horváth-Pákai páros kikapott az Incze-Moldován párostól, akiket a Farkas Gábor-Nagy Lajos páros állított meg. Õk viszont kikaptak a kitûnõ formát kifogó Soos-Havas dr. párostól, akiket csak a a formájukban jelentõsen feljavult Horváth-Pákai kettõs tudott legyõzni. Végül a verseny fõ esélyese, a Horváth-Pákai duó nyert, másodikként a Farkas Gábor-Nagy Lajos páros, harmadik helyen, pedig a Soos-Havas dr. végzett. A két nap mérkõzései különösen nagy küzdelmet, de emellett sportszerû mérkõzéseket hoztak. A mezõny hamarosan ismét összemérheti erejét, hiszen augusztusban Nyárádszeredán terveznek hasonló versenyt Székelyföldön.