Sportmenedzserek tanácskoztak – gombfocis tanulságokkal

Tegnap a Semmelweis Egyetem Alkotás utcai épületében, közismertebb nevén a TF-en tartotta közgyûlését a Magyar Sportmenedzsment Társaság. Az illusztris személyiségekbõl, köztük egyetemi tanárokból, ismert sportvezetõkbõl álló szervezet alapvetõen a sportmenedzsereket tömöríti. A társaság az ülésen Mocsai Lajos népszerû kézilabdaedzõt, a TF mestertanárát alelnökévé választotta, majd idõszerû kérdéseket vitattak meg.

Az idõszerû kérdések címszó alá sok érdekesség van elbújtatva. Szó esett többek között a magyar férfiak egészségi állapotáról, ami már több mint riasztó. A legfrissebb adatok szerint ma egy magyar férfi 65,2 évig él. Vagyis, ha felemelik a nyugdíj korhatárát 65 évre, akkor tulajdonképpen megoldódott a magyar nyugdíjkérdés, legalább is, ami a férfiakat illeti. A magyar társadalom egészsége, pedig Európában a legrosszabbak közé tartozik és az albánok, a fehéroroszok és az ukránok társaságában az utolsó helyen vagyunk. Ezek szerint valamit nagyon elszúrtak állami vezetõink, hogy ide süllyedtünk! Egyik vezetõnk egyszer Balatonöszödön tett hasonló, az állami vezetés hibáit elismerõ kijelentést, de nem tudni, hogy erre, vagy másra értette-e. A menedzserek között szóba került az is, hogy az egyes sportszövetségek vezetõi, vezetõségi tagjai félve õrzik helyüket, mindenáron megakadályozva a fiatal menedzserek beáramlását a magyar sport irányításába. A szövetségek vezetésében gyakori a korrupciógyanús ügy, és jellemzõ a hozzá nem értés. A döntések meghozatala nem a modern menedzsment tudományok alapján történik, így nem is csoda az a rengeteg rossz döntés, amellyel nap mint nap találkozhatunk a magyar sport világában. Itt szeretnénk felhívni minden sportvezetõ figyelmét, hogy az EU-ban alapelv a szubszidiaritás elve. Ennek légyege szerint a döntéseket és a végrehajtást arra a szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához. Továbbá minden döntést azon a lehetõ legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelõsség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetõk. Ezt az EU-ban széles körben alkalmazott elvet jó volna, ha a gombozók is magukévá tennék, és mindenki csak akkor szólna bele valamely ügybe, illetve venne részt a döntéshozatalban, ha kellõen informált, felkészült, vagyis rendelkezik a jó döntés meghozatalához szükséges feltételekkel.