Remek verseny volt, rég voltunk már ennyien

A minőség azonban ettől is fontosabbnak bizonyult, azaz eddig nem látott izgalmak jellemezték a kettős versenynapot  – Puskás Laci a legjobb.

Kezdjük beszámolónkat az egyéni versennyel, amely az ötkörös sorozat harmadik állomása volt, és az előzetes számításoknak megfelelően 9 óra után kevéssel el is rajtolt. Tíz elszánt versenyző feszült egymásnak, az első körben rögtön egy testvér-küzdelemmel (bátran kijelenthető, hogy a “harc” jelző a múlté), azaz Puskás-Puskás meccsel. Az idősebbik testvér számára remek rajtot jelentett az 5-2-s siker, ugyanis a nap végén is ő örülhetett, mégpedig úgy, hogy az utolsó kör előtt már megnyerte a fordulót. Ez azt jelenti, hogy szinte behozhatatlan előnyre tett szert a végső győzelem felé vezető úton, két első és egy második hely áll Puskás Laci neve mögött, amire már nagy valószínűséggel rá is pihenhetne, de aki ismeri, tudja róla, hogy mindent magának akar. Vannak ugyan páran, akik még megszorongathatják, de nagyon össze kell kapnia magát a mezőnynek.

A második helyre hatalmas meglepetésre egy új belépő, Balizs Benedek állhatott. Tudta jól mindenki, hogy Beni milyen játékerőt képviselhet, ha egyszer megfelelő körülmények veszik majd körbe. Ez Debrecenben meg is adatott neki és köszönte szépen, bemasírozott a képzeletbeli dobogó második fokára. Remek kézhez remek csapat dukál, ami kiegészül a szektorlabdás múlttal. Ő és jelenlegi csapattársa, Szathmáry Károly lehet a példa mások előtt, hogy egyszerűen és gyorsan át lehet állni erre a játékra is, ha már a szektorlabda nem nyújt kellő élményt!

14329222_1188930001165163_656824795_o

A harmadik Kiss Levente és a negyedik Farkas Gábor elmaradt saját maga formájától és tudásától, de panaszra nem nagyon lehet okuk. A mezőny többi tagja számára azonban nem tartogatott túl sok jót a verseny. A Pocsay Sándor-Kovács Nándor duó – amely remekelt a legutóbbi Eb-kvalifikáción – most nagyon rossz napot fogott ki, az előző lehengerlő játékuk úgy illant el, mint ha itt sem lett volna. Jó lenne, ha nem tiszavirág életet élne a jó játékuk, azaz várjuk vissza a sok gólt és szép játékot. Nagy Lajos és Puskás Zoltán még mindig tudása alatt teljesít a versenyeken, az utóbbi időben a 4-5. helyek környékét bérelték ki. Vajon mikor érnek vissza a sikerhez vezető útra? A kérdés költői mivoltának ellenére reméljük, minél hamarabb. Az egyéni verseny beszámolójának végére maradt az a Szathmáry Károly, akit egyelőre nem lehet hova tenni. Remek szektorlabdás múltja jó előjel lehet, amit az eddigi pár megjelenésén bizonyított is. A mostani kisebb kisiklás ellenére jó játékos, aki tud majd borsot törni a “nagyok” orra alá is. Ha nem gondolja túl a játékot, mindenképpen.

A nap első fele tehát bővelkedett mindenben. papíron elkönyvelt győzelmet és rosszabb teljesítményeket és bomba meglepetést is. Folytatás novemberben lesz Budapesten az utolsó előtti negyedik és a befejező ötödik körrel. Kíváncsian várjuk, hogy kinek lesz a három legjobb eredménye elegendő a végső győzelemre.

14375385_1188930007831829_1034992836_o

Az ebéd utáni kisebb pihenőt követően rajtolhatott a Magyar Csapatbajnokság első köre, amely sajnos Tiszavasvári távolmaradása mellett vette kezdetét. Így Debrecen első és második csapata mellett az MTK részvételével három gárda mérhette össze erejét. Az első fordulóban a fair-play szellemében házi rangadót rendeztek

Debreceni ALC – Futmesa Debrecen 18-9

El nem tudjuk képzelni, mi lett volna, ha Debrecen második csapata teljes létszámban tud kiállni a versenyre, hiszen a DALC legjobbjai eléggé leeresztettek a csapatbajnoki küzdelmekre és majdnem rá is fáztak. Megszenvedtek a győzelemért, ugyanis mindhárom körben 6-3-ra nyertek, azaz egy-egy meccs elúszott, míg egy biztos győzelem már a zsebben lapult a kétfős ellenféllel szemben. A DALC csapatában egyedül Puskás Zoltán őrizte meg 100%-os mérlegét ( a mindent eldöntő összecsapáson 8-6-os győzelmet aratott Kovács Nándor ellen), ennek köszönhető csak a végső siker, hiszen mind Kiss Levente, mind pedig az év játékosa címre pályázó Puskás László betlizett. A debreceniek második csapatának küzdeni akarása pedig külön gratulációt érdemel, amiért csonka csapattal is felvették a versenyt.

MTK-Futmesa Debrecen 15-12

A DALC kínkeservesen kiizzadt győzelmét pihenővel ünnepelték, míg a Futmesa becenévre keresztelt második gárda ott folytatta, ahol az előző körben abbahagyta. Ugyanis az MTK ellen is kis híján meglepetést okoztak. A fővárosiaknak hiába pihent egy-egy győzelem a zsebében minden körben, két meccs után döntetlenre álltak a felek és sokáig úgy tűnt, így is marad. A harmadik körre azonban elegendő volt egy apró botlás debreceni részről és minimális különbséggel, de elveszítették a párharcot.

Debreceni ALC-MTK 18-9

A nap utolsó párharca minden volt, csak normális nem. Az őrült rohanás azzal kezdődött, hogy az MTK nagy meglepetésre 6-3-ra nyerte az első etapot, majd folytatódott azzal, hogy a másodikban egy 0-9-cel visszahozta a házigazdákat és olyan előnyhöz juttatta, amely a párharc végéig kitartott. A harmadik és egyben utolsó meccseken ismét győzni tudott a DALC, ezzel a csapatbajnokság első fordulóját 100%-ra hozva vezeti a tabellát.

Ígéret van, hogy a második körre bővül a csapatok listája, bízunk benne, hogy nem csak légből kapott ötlet volt. Örömteli lenne, ha végre elindulna felfelé a 12 érintéses játék az országban és egyre többen kapcsolódnának be a hazai vérkeringésbe.

A nap összegzése pedig azzal zárul, hogy közel tíz óra alatt mindenki játszott 13 meccset, ami ideális arra, hogy megfelelő élményt nyújtson a játék és kellően elfáradjon az ember. Jobbat el sem képzelni egy csendes vasárnapra. Folytatás október 16-án egy nem gyenge Eb-kvalifikációval, majd november 6-án az egyéni bajnokság záró fordulói következnek, míg a 2016-os év utolsó rangos hazai versenye a csapatbajnokság visszavágói jelentik a befejezést.

Mindenkinek jó felkészülést kívánunk a következő versenyekre!