Nem sokon múlt az újabb elsőség Barcelonában

Június 21-én került sor a második Katalán Kupa elnevezésű versenyre Barcelonában. A népes mezőnyben – csakúgy, mint egy évvel ezelőtt – egy magyar játékos is asztalhoz állt Puskás Zoltán személyében. A „kisebbik” Puskás már lassan évtizedes barátságot ápol a katalán gombfocisokkal, legfőképpen Carlos Garciával, és amikor az ideje engedi, átlép Debrecenből Barcelonába egy kis gombozás erejéig.
A tavalyi első ilyen nyári versenyen 60 játékos adta le a nevezését. A verseny maga svájci rendszerben zajlott, nyolc mérkőzés után dőlt el, ki hol folytatja.
Puskás itt még visszafogottabb teljesítménnyel rukkolt elő, az 53. helyen végzett, aminek a vigaszág lett a következménye. Ezt a magyar játékos köszönte szépen, és innentől nem volt megállás, nem talált legyőzőre, és mindenki legnagyobb meglepetésére megnyerte a verseny ezen szakaszát, ezzel magasra téve a lécet saját magának is. A vigaszági döntőben azt a Jaume Carrerast győzte le, akivel már játszott egy 1-1-es döntetlent az alapszakaszban, így mondhatni, leolvasva ellenfele játékát sikerült nyernie.

A bravúros versenyre egy évvel következett a második felvonás, azaz a II. Copa Catalunya. Egy Barcelona külvárosában található sportcsarnok adott otthont a versenynek, ahová most 35 nevező érkezett, köztük Puskás is.

A tavalyihoz hasonlóan, svájci rendszerben zajlottak a küzdelmek, 7 kör után alakult ki a sorrend. A magyar játékos a 18. helyen végzett, az egy évvel ezelőttinél lényegesen jobb játékának köszönhetően, azonban a felsőházhoz ez még mindig kevésnek bizonyult, hiszen az első 16 játékos folytathatta ott, amiről csak gólkülönbséggel maradt le. A többiek ismét a vigaszágon meccselhették le a végső sorrendet.
Úgy látszik, a vigaszág lett Puskás specialitása, hiszen az indokolatlanul hosszú ebédszünet után ismét a jobbik formáját vette elő. Az egyenes kieséses lebonyolításban zajló alsóházi versenyen ismét a döntőig küzdötte magát, ahol csak a hosszabbításban adta át az első helyet a fiatal, feltörekvő tehetségnek számító Lluc Janer számára, aki szintén csak hajszálnyival maradt le a felsőházról az alapszakaszbeli 17. helyével.
Összességében ismét egy sikeres versenyt zárt a magyar játékos, hiszen serleggel térhetett haza, azonban nagyobb öröm számára a tapasztalatszerzés, és a barátok között eltöltött idő.

A verseny külön érdekessége volt egy direkt erre a célra kifejlesztett applikáció bevezetése, amelyben online, valós időben lehetett figyelni a tabellát, be lehetett küldeni az aktuális eredményt és azt is megtudhattuk, hogy mikor és hol lesz a következő mérkőzés. Ezzel ki-, illetve felváltva a hosszas sorbanállást a kivetító előtt, a meccsasztalokra kihelyezett lövőlapokat, illetve a szervezők egyikének hangoskodását. Nagyszerű kezdeményezés, ami remekül megállta a helyét.

Puskás Zoltán: – Voltam már Barcelonában többször is gombfocizni, de a tavalyi sikert meg sem közelítették az eddigiek. Éppen ezért szerettem volna idén is részt venni a katalán kupán. Szuper verseny volt az idei is. Nem csak azért, mert ismét dobogón végeztem, hanem, mert abban a városban lehettem, ahová nagyon húz a szívem, olyan emberekkel lehettem, akik roppant szimpatikusak a számomra. A csapatom egy általam összeállított Barca Dream Team Kubalával az élen. Ő lett egyébként a házi gólkirály is.
A játékuk nagyon hasonlít a kezdeti magyar gombfocihoz, amiben a szektorlabdás múltam nagyon sokat segített, főleg a csavart lövéseknél, passzoknál és a kapusállításnál is. Adtam több szektort is, de azok itt nem érvényesek, szóval ilyenkor az ellenfelem következett lépésre. 🙂
Remélem, jövőre is eljutok majd erre a versenyre!

A külföldiek számára egyébként a minden ősszel, a Parc de Joan Miró-ban megrendezésre kerülő versenyük is érdekes lehet.