2024. március 28. csütörtök 12:43

A Magyar és Nemzetközi Szektorlabda Szövetség oldala

Minden, amit a gombfociról tudni akarsz: szektorlabda, 12 érintéses asztali-labdarúgás, gombfoci

És nemzetközivé lesz…

2 min read

A kilencvenes évek elején egyre nehezebbé vált a szövetség saját erõbõl való fenntartása, amelyre még más nagy szövetségek sem voltak képesek. A gombfoci sporttá válását követõen a sportág vezetése számára az állami sportfinanszírozási rendszer megismerése után hamar világossá vált, hogy állami támogatásra csak az a szövetség számíthat, amelynek van nemzetközi eredményessége. Nemzetközi eredményességet, pedig csak Európa-bajnokságon, vagy világbajnokságon lehet produkálni. Kézenfekvõ volt tehát a feladat: világversenyeket kellett sürgõsen szervezni, ahol a magyar csapat köztudott fölényét versenyjegyzõkönyvekkel is demonstrálni lehetett. Nagy probléma volt azonban, hogy a magyar gombfocizók mindaddig csak saját magukkal törõdtek és semmi kedvük sem volt költséges és fárasztó külföldi utakat szervezni, ahol ügyetlen kezdõkkel kellene bíbelõdni. Mint az köztudott, a gombfoci az 1910-es években alakult ki, az akkori Magyarország területén. De még a 80-as években, sõt, 90-es évek elején is a teljes „nemzetközi” gombozó élet a Kárpát medencére korlátozódott és az, hogy ezt egyáltalán külföldinek lehetett nevezni, az is csak a trianoni határmódosításoknak volt „köszönhetõ”. Ezáltal lett az erdélyi magyar gombfocizóból román válogatott, a vajdaságiból meg jugoszláv éljátékos. Mindössze két gombozó vezetõ tett egyáltalán valamit a tarthatatlan helyzet megoldására. Az egyikük, a pécsi Balogh László volt, aki a 80-as években kialakította a kapcsolatokat a Romániában és Jugoszláviában gombozó baráti társaságokkal és rendszeressé tette a barátságos összecsapásokat. Laci bácsi azonban betegsége miatt már nem tudott többet tenni az ügyért. Kezdeményezését vette át a szövetség alapító elnöke – Horváth Imre -, aki üres zsebbel, de óriási lelkesedéssel és hittel vágott bele a feladatba, a gombfoci világméretû elterjesztésébe. Hova is utazhat az a budapesti gombozó pénz nélkül, aki külföldiekkel akarja megszerettetni a gombozást? Hát persze, hogy Budapestre! Horváthnak az az ötlete támadt, hogy budapesti egyetemeket keres fel, ahol bemutatókat tart a külföldi diákoknak, akik a játékot megszeretvén, tanulmányaik befejeztével hazatérve, valószínûleg vezetõ beosztásba kerülve saját országukban nagykövetei, „hittérítõi” lehetnek a gombfoci elterjesztésének.